A vetélkedő felépítése és fordulói

I. forduló

Beküldési határidő: 2025. december 15.

1. Csapatnév és bemutatkozás

A vetélkedő első lépéseként a résztvevő csapatok választanak maguknak egy találó, a verseny témájához kapcsolódó csapatnevet. A név tükrözheti II. Rákóczi Ferenc személyiségét, korát, eszméit vagy akár a szabadságharc szellemiségét. A választott névhez egy rövid, 1–2 perces indoklást is kell készíteni, amelyben a csapat tagjai elmagyarázzák, miért ezt a nevet választották, és mit jelképez számukra (1–2 perces videó). Ezt követően a csapatok egy rövid bemutatkozó videót készítenek (1–3 perc hosszúságban), amelyben bemutatják magukat, tagjaikat és céljaikat a versenyben (1–3 perces videó).

2. Rákóczi-emlékhelyek és legendák bemutatása

A második feladatban a csapatok egy általuk választott, II. Rákóczi Ferenchez kapcsolódó emlékhelyet, legendát vagy történetet dolgoznak fel rövid videó formájában. Az emlékhely kiválasztásánál koncentráljanak a lakóhelyükre vagy annak vonzáskörzetére. A cél, hogy a versenyzők bemutassák Rákóczi életének és örökségének helyi vagy történelmi jelentőségű mozzanatait. A bemutatás alapulhat helyszíni felvételeken, archív képeken, narráción vagy dramatizált előadáson is. A videó hossza legfeljebb 3–5 perc lehet. A tartalomnak hiteles forrásokon kell alapulnia, de megengedett a kreatív, élményszerű feldolgozás is.

II. forduló

Beküldési határidő: 2026. február 16.

1. Történelmi levélírás korabeli stílusban

A második fordulóban a résztvevő csapatoknak – vagy egyénileg a tagoknak – egy korhű hangvételű levelet kell megfogalmazniuk II. Rákóczi Ferenchez, a „Nagyságos Fejedelemhez”. A levél célja, hogy a diákok belehelyezkedjenek a 18. század eleji történelmi és érzelmi világba, és megmutassák, hogyan gondolkodhattak az emberek a szabadságharc idején.

Terjedelem: minimum 1, maximum 2 oldal, kézzel írott. A nyelvezet legyen korabeli jellegű, de érthető; a résztvevők bátran használhatnak régi kifejezéseket, megszólításokat és fordulatokat (például: kegyelmes uram, méltóságos fejedelem, szabadságunk zászlóvivője, hűséges alattvalóid stb.).

Téma: Levél a nagyságos fejedelemhez: vezesse népünket a szabadság útján egy olyan jövő felé, amelyről a nép álmodik.

2. Rákóczi-túraútvonal megtervezése

Ebben a fordulóban a csapatok feladata egy képzeletbeli vagy valós túraútvonal megtervezése, amely II. Rákóczi Ferenc életéhez és a szabadságharc eseményeihez kapcsolódó helyszíneket fűz össze. A cél, hogy a résztvevők felfedezzék Rákóczi történelmi örökségét, és azt bemutassák egy kreatív, informatív formában.

A feladat elemei:

1. Útvonal megtervezése:

A csapat állítson össze egy logikus, bejárható túraútvonalat (pl. kerékpáros vagy buszos formában), amely legalább öt állomást tartalmaz. Az útvonal lehet egynapos, de akár kétnapos kirándulás is, a megvalósíthatóság figyelembevételével.

Az útvonal típusa lehet:

  • helyi (településen belüli),
  • regionális (Kárpátalja, Felvidék, Északkelet-Magyarország stb.)

2. Térképi megjelenítés:

Az útvonalat vizuálisan is fel kell tüntetni egy térképen, amelyen jól láthatók az állomások, a haladási irány, valamint a Rákóczihoz kapcsolódó emlékhelyek.

3. Emlékhelyek bemutatása:

Minden állomáshoz rövid, 2–3 perces történeti kisvideót kell készíteni, amely tartalmazza:

  • az emlékhely történetét,
  • Rákóczihoz való kapcsolatát,
  • valamint az adott helyhez kötődő kiemelkedő személyiségek rövid bemutatását (pl. Bercsényi Miklós, Esze Tamás, Mikes Kelemen stb.).

III. forduló – Élő vetélkedő

Időpont: 2026. március 27.

A vetélkedő harmadik szakasza élőben, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen kerül megrendezésre, ahol a csapatok személyesen mérik össze tudásukat és gyorsaságukat.

A verseny öt, változatos témájú mini-fordulóból áll, amelyek a Rákóczi-kor ismeretét, a magyar történelemhez való kapcsolódást és a csapatmunka erejét egyaránt próbára teszik.

Kiegészítő feladat: Korabeli étel bemutatása

A csapatoknak az élő vetélkedőre egy korabeli étellel kell megérkezniük, amelyet otthon készítenek el. A cél, hogy a résztvevők megismerjék a Rákóczi-kor ízeit, és saját munkájukon keresztül idézzék fel a 18. századi életmódot és gasztronómiai hagyományokat.

A feladat részletei:

  1. Ételválasztás: A csapatok választhatnak Rákóczi-korabeli magyar ételt vagy ételcsoportot, például: pörköltet, lepényt, korabeli süteményt, gyümölcsös édességet vagy levest. Fontos, hogy az étel a korszak ízlésvilágát tükrözze, de a modern konyhatechnika használata megengedett.
  2. Bemutatás: A csapatok az ételhez rövid bemutatót is készítenek (legfeljebb 2–3 perc), amelyben elmondják:
  3. az étel nevét,
  4. rövid történetét és jelentőségét a korszakban,
  5. milyen hozzávalókat használtak, és miért.
  6. Kóstolás és értékelés: A zsűri (vagy a többi csapat) megkóstolja az elkészült ételt, és értékeli a megjelenést, az ízt és a történelmi hitelességet.A bemutató során a csapatok kreativitása, előadásmódja és a történelmi háttér ismertetése is pontozásra kerül.

1. miniforduló – Filmjelenet felismerése

Ebben a játékos és látványos feladatban a csapatok rövid, 10–20 másodperces részleteket látnak történelmi témájú filmekből, amelyeket a szervezők előre kiválasztanak, és a jelentkezési felületen elérhető linkeken megtekinthetnek a felkészülési időszakban.

A csapatoknak fel kell ismerniük, hogy az adott jelenet melyik filmből származik, ki rendezte, melyik évben készült, kik a főszereplők, és hol játszódik.

Minden helyes választ a zsűri pontoz.

A filmrészletek többek között Rákóczi korához, a magyar szabadságharcokhoz vagy a magyar történelem kiemelkedő alakjaihoz kapcsolódhatnak.

2. miniforduló – Kuruc nóták felismerése és előadása

Ebben a fordulóban a csapatok a Rákóczi-kor szellemiségét és hangulatát idézik meg kuruc dalok előadásával. A feladat célja, hogy a versenyzők átérezzék a szabadságharc lelkületét, és saját előadásukon keresztül bemutassák, mit jelent számukra a haza, a bátorság és a közösség összetartása.

A csapatoknak először fel kell ismerniük öt kuruc nótát dallamuk alapján. Ezt követően további öt kuruc nóta esetében folytatniuk kell az éneket, ha felismerik, melyik dalról van szó. A választott nótát énekelve vagy szavalva is előadhatják – a döntés a csapatokra van bízva.

Minden résztvevő csapat számára kötelező a „Csínom Palkó” című kuruc nóta megtanulása és előadása, amely a Rákóczi-kor egyik legismertebb és legkedveltebb dallama, valamint a „Rákóczi imája” – mely a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem himnusza is.

Az értékelésnél a zsűri figyelembe veszi a felismerés pontosságát, az előadásmódot, a történelmi hangulat megidézését és a csapatszellemet.

Az előadás történhet egyénileg vagy csoportosan, hangszeres kísérettel vagy anélkül.

3. miniforduló – Rákóczi-kori puzzle kirakása

Ebben a fordulóban a csapatok egy-egy kirakós feladatot (puzzle-t) kapnak, amely a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó helyszíneket vagy személyeket ábrázol. A feladat célja, hogy a versenyzők gyorsaságukkal, megfigyelőképességükkel és csapatmunkájukkal bizonyítsák rátermettségüket.

A puzzle képei többek között ábrázolhatják:

  • a szabadságharc nevezetes helyszíneit,
  • a kor híres alakjait (pl. II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona).

A csapatoknak időre kell kirakniuk a képet, majd röviden azonosítaniuk kell, mit ábrázol. A felhasznált képek a jelentkezési felületen találhatók.

4. miniforduló – Rákóczi-kori kvíz

A negyedik, egyben utolsó minifordulóban a csapatoknak gyors kvízkérdésekre kell válaszolniuk, amelyek a Rákóczi-kor eseményeire, személyeire, helyszíneire és legendáira épülnek. A feladat célja, hogy a csapatok történelmi tudását, gyors gondolkodását és csapatmunkáját egyaránt próbára tegye.

A felkészüléshez szükséges irodalmat a jelentkezési felületen találják meg.

5. miniforduló – Szabadságharc-keresztrejtvény

A csapatok feladata egy keresztrejtvény megfejtése, amely a Rákóczi-szabadságharc eseményeire és szereplőire épül. A csapatoknak időre kell megoldaniuk a rejtvényt. A helyes megoldás mellett a gyorsaság is számít, ezért a leggyorsabban és hibátlanul teljesítő csapat nyeri az adott fordulót.